A közösségi együttélés szabályozása

Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) d) pontja ad felhatalmazása alapján, 2023. június 1-jei hatálybelépéssel önkormányzati rendeletben szabályozta a közösségi együttélés alapvető szabályait.

A közösségi együttélés szabályozása

Fontos tudnivaló, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet kizárólag olyan jogellenesnek minősülő magatartási, cselekvési formákra, mulasztásokra állapíthat meg szabályokat, amelyek nem tartoznak más, magasabb rendű jogszabály hatálya alá, nem minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.

Áttekintve a helyi életviszonyokat, az utóbbi időszakban visszatérő jelleggel, nagyobb számban jelentkező problémákat, a képviselő-testület az alábbi területeken állapított meg kötelezően betartandó szabályokat:

Zajjal járó tevékenységet (építési és bontási munkák, motoros fűnyírás, motoros favágás, kerti traktor vagy egyéb gépi berendezés, stb., ipari- és barkácsgép üzemeltetése) csak munkanapokon és szombati napokon lehetséges 7:00-20:00 óra között. Ilyen tevékenységet vasárnap és munkaszüneti napokon végezni tilos!

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a tulajdonában vagy használatában álló ingatlan tisztán tartásáról, a közérdekű védekezés körébe eső allergén növényeken kívüli egyéb gyomoktól, gazoktól való megtisztításáról nem gondoskodik; aki az ingatlanával szomszédos közterület tisztántartására vonatkozó, önkormányzati rendeletben meghatározott szabályokat megszegi, így:

aki a telke határától az útpadkáig, illetve az úttestig húzódó zöldterületet rendszeresen gondozását, a fűnyírást, kaszálást nem végzi el;

aki a telke előtti járdaszakaszt tisztán tartásáról, télen a síkosságmentesítésről folyamatosan nem gondoskodik,

aki a telke előtti járdaszakasz és/vagy az úttest melletti nyílt, vagy zárt csapadékvíz-elvezető árkot, a kapu- és kocsibejáró, áteresz, tisztán tartásáról nem gondoskodik;

aki a közterületre, járdára az ingatlanáról benyúló ágakat, gallyakat, cserjéket nem távolítja el.

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterületet a közterület-használati engedélyhezkötött célra engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja; közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat, aki a közúti jármű, kerékpáros vagy gyalogos forgalom biztonságát, zavartalanságát a közterületen engedély nélkül kihelyezett tárggyal vagy eszközzel sérti vagy veszélyezteti, közterületen elhelyezett játszó- vagy sporteszközt nem rendeltetésszerű módon használja, az eszközök használatának korhatárára vonatkozó előírásokat nem tartja be.

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart; többlakásos ingatlan közös udvarán ebet az összes tulajdonostárs hozzájárulása nélkül tart; kóbor eb ebrendész általi befogását, elszállítását akadályozza.

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közkifolyók használatára vonatkozó, önkormányzati rendeletben meghatározott szabályokat megszegi, így: közkifolyóra toldalékot, gumicsövet szerel fel; a közkifolyóról a vizet öntözésre, gépjárműmosásra, mezőgazdasági célokra használja; a polgármester előzetes hozzájárulása nélkül nem háztartási vízszükséglet kielégítését (pl. építkezés) céljára, használja a közkifolyót.

Fentiekben az önkormányzati rendeleti szabályozás legfontosabbnak ítélt részei kerültek ismertetésre, a teljes rendelet és a hivatkozott önkormányzati rendeletek az önkormányzat honlapján érhetők el.

A közösségi együttélés alapvető, önkormányzati rendeletben megállapított szabályait megszegőkkel szemben, hatósági eljárás indul, melynek során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben előírt jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra, mely lehet figyelmeztetés vagy pénzbírság. A közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.

A képviselő-testületi szabályozás célja olyan helyi együttélési formák szabályainak a tisztázása, egyértelművé tétele, melyek többségükben kellő oda- és egymásra figyelés, elvárható emberi viselkedési formák mellett értelemszerűen kellene, hogy működjenek, nem igényelnének jogalkotói beavatkozást.

A képviselő-testületnek a rendelet megalkotásával az a célja, hogy ezekre az elvárható magatartási formákra, cselekményekre vagy azok elmulasztására felhívja a figyelmet, bízva abban, hogy a település valamennyi lakója, ingatlantulajdonosa azokat szankciók alkalmazása nélkül is tudomásul veszi és betartja.

Bízunk benne, hogy a szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy Sajóivánka meg tudjon maradni annak a csendes, nyugodt mindennapi létet, lakhatást biztosító településnek, melyet az itt lakók évtizedeken keresztül megszoktak, vagy épp ezért választottak lakóhelyükül.

Seszták Ottó
polgármester

(A fotó illusztráció)


forrás: HT/SO
2023.05.31.